ABÁDSZALÓK TÖRTÉNETE

A Kárpát-medencébe érkező magyar honfoglalók már a kezdeti időszakban tartósan megtelepedtek a mai Abádszalók területén is. A megtelepülők törzsi hovatartozásának kérdése azonban még napjainkban sem egyértelmű. Az ugyanakkor bizonyosnak mondható, hogy Abádszalók földje a 10. század utolsó harmadára Árpád-házi, azaz fejedelmi birtok lett, a rajta lévő fontos átkelőhellyel (rév).

Az Aba nemzetség ősi birtokának részét képező Abád már Szent István alatt bizonyosan a létező települések sorába tartozott. Már Anonymus is említi nevét a Gesta Hungarorum-ban. „Taksony fejedelem pedig fiút nemzett, Géza néven Magyarország ötödik fejedelmét. Ugyanekkor érkezett a besenyők földjéről egy fejedelmi származású vitéz. Név szerint Örkénd apja Tonuzoba, akitől a Tomaj nemzetség származik. Taksony vezértől szálláshelyéül a kemeji vidéktől a Tiszáig terjedő földet nyerte, arrafelé, ahol most az Abádi rév található. Az említett Tonuzoba egészen Taksony fejedelem unokája, Szent István király idejéig élt.”

Tiszaabádot 1138-ban Obad néven említik először. 1251-ben Abád jelentős tiszai révhely volt és 1332-ben már temploma is volt. A reformáció 1571-ben érte el, de a 15 éves háborúban teljesen elnéptelenedett. 1697-ben a tatárok pusztították el, a templom romja 1,5 km-rel távolabb állt a mai falutól. 1712–1713-ban népesedett be újra, ekkor fatemploma épült, majd 1715-ben tornyot is kapott. A birtokos Papp György telepít ide református családokat.

Szalók is létezett már 1248-ban, 1332-ben volt temploma is, mely a mai falutól délre levő kőkereszt helyén állott. A templom a 17. században a faluval együtt elpusztult, romjai 1772-ben még láthatók voltak. A falu csak 1717-ben népesült be újra, 1733-ban fatemploma is épült. Szintén református telepesek szállták meg. Katolikus népességet nagy számban az 1770-es években telepítettek a községbe, akik csakhamar többségbe kerültek. 1746-ban Szalókon új iskola épül. 1753-ban megkezdődik a református anyakönyvek vezetése Abádon, és 1761-ben Szalókon is. A katolikus egyháznál ez 1763-ban veszi kezdetét. Mindkét község 1876-ban nagyközségi státust kap.

Tiszaabád és Tiszaszalók 1850-től több alkalommal egyesült és vált szét. A két településrész végleges egyesülésére, közakaratra 1896-ban került sor ABÁD-SZALÓK néven.

Abádszalóknak 1910-ben 7103 lakosa közül 7095 magyar volt, ma 4912-en lakják.

Korábban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai felső járásához tartozott. 1919. április 11-én megalakult (az ország többi településéhez hasonlóan) a helyi Munkástanács, Direktórium és Vörös Őrség. A II. világháború vége felé a Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő frontvonal húzódik keresztül a településen. Abádszalók 1944. október 11-én szabadult fel a német megszállás alól.

A Tisza-tó létrehozása, a kiskörei vízlépcső megépítése (1973) jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 km2 nagyságú árterületéből a 14 km2-es egybefüggő szabad-víz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja. Mára a vízi-sportokat, horgászatot, vadászatot kedvelő turisták paradicsomává vált.

A település a századfordulóig megrajzolható néprajzi arculata nagy vonásokban az alábbiakban foglalható össze:

  • Az abádi rész utcás település, tanyavilág nélkül, a szalóki rész egykori halmaztelepülés. Mindkét falu építkezését a lopott-tornácos, egyes,- vagy ikeroszlopos ház jellemzi.
  • Tagolt társadalmából a gazdák és a vándormunkások váltak ki önálló és határozott rétegként.
  • Az uradalmi legeltető állattartás nagy jelentőségű volt.
  • Jellegzetes szokás a római katolikusoknál (szalókiak) a betlehemezés és a búcsúk, a reformátusoknál (abádiak) a halotti tor, a kocsmai táncok.
  • A református abádiak viseletét a hosszú szalagú menyecskefőkötő, a római katolikus szalókiakat a fehér hímzésű gyolcs főkötő jellemezte.
  • Jelentős volt a népdal-, ballada-, és meseanyaguk, illetve a babonás történetek; főként a katolikusoknál.

 

                    
Kosárfonás

 

Kender áztatás a Tisza holt ágában

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.